Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Font Size

SCREEN

Cpanel

Szentendre

 Szentendre térségében már a római időkben is éltek zsidók. Az újkori izraelita közösség a 19. század elején-közepén jött létre, az 1840-es népszámlálás még csak 6 főt, az 1880-as felmérés már 216 zsidót regisztrált. A főleg gyümölcskereskedelemből élő közösség 1849-ben alakította meg hitközségét, 1850-től kis zsinagóga, 1860-tól zsidó iskola is működött Szentendrén. 1941-ben 206 (2,1 százalék) izraelita és 43 (0,4 százalék) keresztény vallású polgár tartozott a diszkriminatív törvények hatálya alá. A neológ irányzathoz tartozó hitközség 1944-ben 170 lelket számlált, elnöke dr. Vas István orvos, anyakönyvvezető rabbija Lőwenheim Miksa volt.

 A város a Szentendrei járás székhelye volt, amelynek következő községeiben éltek 1941-ben zsidók (zárójelben az izraeliták, illetve az összlakosság lélekszáma az 1941. évi népszámlálás adatai szerint):

 *Békásmegyer (246; 13 089),

  • *Budakalász (48; 3259),
  • Kisoroszi (2; 1055),
  • Klotildliget (4; 713),
  • Piliscsaba (57; 3285),
  • Pilisszántó (2; 1799),
  • Pócsmegyer (17; 1535),
  • *Pomáz (142; 6252),
  • Szigetmonostor (3; 1458),
  • Tahitótfalu (14; 2467) és
  • Visegrád (23; 1670).

 

A zsidótörvények a járás 45 872 lakosából 558 (1,2 százalék) izraelitára és 119 (0,3 százalék) keresztényre vonatkoztak.

 A gettósítási terv értelmében a járás zsidóságát Békásmegyeren kellett tömöríteni, ám a szentendrei zsidókat végül a városban koncentrálták. Bár a helyi hatóságok összefüggő területet jelöltek ki, a házakat nem kerítették körül, a zsidók többé-kevésbé szabadon mozoghattak. Június utolsó napjaiban a gettó lakóit a helyi labdarúgópályára vitték, a szokásos csendőri durvasággal megmotozták, majd a monori gyűjtőtáborba szállították őket. Onnan a zsidók július 6-a és 8-a között Auschwitz-Birkenauba kerültek.

Körülbelül 40 szentendrei zsidó tért vissza a háború után. A vallásgyakorlatot helyreállították, 1962-ig a településen imaház működött.

• in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 807-889, Vági Zoltán Végső István

 

Szentendrei Mártírok listája 

(a lista tartalmazza az állandó lakhely vagy születési hely szerinti keresett áldozatok névsorát. A listában különböző forrásokból származó adatok szerepelnek, ezért ismétlődések előfordulhatnak!)

 

Bejelentkező űrlap