Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Font Size

SCREEN

Cpanel

Pestszenterzsébet

Az első zsidók a 19. század második felében költöztek a településre, zsinagógájukat 1901-ben alapították. Hamarosan létrejöttek közösségi intézményeik is, a talmud-tóra, a leány- és a nőegylet, a Chevra Kadisa és a szeretetotthon. Pestszenterzsébet iparosításában a helyi zsidóság elévülhetetlen érdemeket szerzett, zsidók alapították a szövőüzemet, a szappanfőzdét, a szeszgyárat és a harisnyagyárat is. Lélekszámuk 1930-ban érte el csúcspontját, a neológ irányzatú hitközség kötelékébe akkor 4522 fő tartozott.

Az 1941es népszámlálási adatok szerint Pestszenterzsébeten 3978 (5,2 százalék) izraelita és 650 (0,8 százalék) keresztény vallású zsidó élt. A német megszállás idején 4500-5000 körüli lehetett a sárga csillag viselésére kötelezettek száma. A zsidók május–júniusban költöztek a gettóba, amelyet a helyi hatóságok nem összefüggő területen, hanem elszórt házakban hoztak létre. A zsidók lakhelyéül általában a bombatámadásokban leginkább megsérült épületeket jelölték ki. A gettót a rendőrség őrizte kívülről. Mindezek ellenére a körülmények és a bánásmód elviselhető volt. Horovitz Irén 24 éves fodrásznő a helyzetet utólag így jellemezte: „Pestszenterzsébeten a gettó, illetőleg a zsidók összeköltöztetése nem volt túlságosan szigorú. … Bármit bevihettünk a kijelölt házakba, nem ellenőrzött senki, és szabadon járhattunk az egész városban, csak este 6 óra után nem.” Július 1-jén azonban megérkeztek a csendőrök: „Az utolsó délelőtt a csendőrök megszállták a gettót, és házkutatást tartottak. Mindent elvettek tőlünk: ruhát, élelmiszert, engem például még a jegygyűrűmtől és a karórámtól is megfosztottak” – emlékezett vissza egy másik fodrásznő, Löwinger Margit. A kifosztást követően a csendőrök a szokásos brutális jelenetek közepette hajtották vagonokba a zsidókat. A pestszenterzsébetiek a monori gyűjtőtáborba kerültek, ahonnan július 6-a és 8-a között deportálták őket Auschwitz-Birkenauba.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 807-889, Vági Zoltán Végső István

Bejelentkező űrlap

>> Címlap Elveszett Közösségek VÁROSOK Budapestet határoló Pestszenterzsébet