Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Font Size

SCREEN

Cpanel

RÁCKEVE

Az első zsidók a 19. században telepedtek le itt. Míg 1840-ben még csak 7 (0,2 százalék) főnyi, 1880-ban 95 (1,7 százalék) fős zsidóság élt itt. 1879-ben váltak status quo ante hitközséggé. Zsinagógájukat 1885-ben építették. Az első világháború idején 34 ráckevei zsidó származású katona közül 6 fő halt hősi halált. A zsidók főként kereskedelemmel foglalkoztak. Ezért 1929-ben 20 kiskereskedő és két nagykereskedő mellett három iparost, két ügyvédet, egy orvost, egy állatorvost és egy köztisztviselőt találunk.

A ráckevei központú Ráckevei járásban a következő településeken éltek zsidók 1941-ben (zárójelben az izraeliták, illetve az összlakosság lélekszáma az 1941. évi népszámlálás adatai szerint):

  •          Áporka (3; 1155),
  •          *Dömsöd (82; 5913),
  •          *Kiskunlacháza (83; 5405),
  •          Lórév (1; 450),
  •          Makád (3; 1429),
  •          Pereg (8; 2628),
  •          *Ráckeve (123; 6701),
  •          Szigetcsép (9; 1623),
  •          Szigetszentmárton (2; 1069),
  •          *Szigetszentmiklós (56; 5997),
  •          Szigetújfalu (1; 1630),
  •          Taksony (23; 6098) és
  •          *Tököl (67; 6722).

 

Az 1941es népszámlálás szerint Ráckevén 123 (1,8 százalék) izraelita vallású és 11 (0,2 százalék) kikeresztelkedett, de zsidónak számító személy lakott. A status quo ante anyahitközség lélekszáma 70 fő volt, élén a hitközség elnöke, Zilzer Jenő ügyvéd állt. A zsidóvá minősített embereket 1944. május elején a zsinagógában gyűjtötték össze. A gettósítási rendelet szerint a Ráckevei járás zsidóságát a csepeli gyűjtőtáborba kellett vinni, ahová a helyi zsidókat 1944 májusában szállították át. Június végén, július elején a Csepel különböző táboraiban lévő zsidókat a budakalászi gyűjtőtáborba deportálták. Onnan 1944. július 6-a és 8-a között deportálták őket Auschwitz-Birkenauba. Az áldozatok száma ismeretlen.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 807-889, Vági Zoltán Végső István

Bejelentkező űrlap