Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Font Size

SCREEN

Cpanel

Dunavecse

Az első zsidók a 19. század elején telepedtek le. A helyi izraelita hitközség neológ volt, és ehhez az irányzathoz csatlakoztak a környékbeli települések is. A korabeli dokumentumok tanúsága szerint az itt élő izraeliták többségében kereskedők és földbérlők voltak. A 20. században többen felkerültek a legtöbb adót fizető polgárok listájára is. A szépen gyarapodó hitközség fejlődését és a helyi zsidóság számának növekedését a kommunista diktatúrát követő 1919-es ellenforradalmi hullám állította meg. Több atrocitás után végül a dunavecsei zsidók száma az 1910-es 144 (3 százalék) főhöz képest 1920-ban egyharmaddal, végül 1930-ra a felével csökkent.

A település volt a Dunavecsei járás székhelye, amelyhez a következő települések tartoztak (zárójelben az izraeliták, illetve az összlakosság lélekszáma, az 1941. évi népszámlálás adatai szerint):

  • *Apostag (68; 2680),
  • Dunaegyháza (8; 1813),
  • *Dunapataj (118; 6152),
  • *Dunavecse (74; 4377),
  • Harta (18; 5815),
  • Ordas (3; 895),
  • *Solt (41; 7875) és
  • *Szalkszentmárton (29; 3979).

 

Dunavecsén 1941-ben 74 (1,7 százalék) izraelita vallású és 16 (0,4 százalék) kikeresztelkedett zsidó élt. A helyi hatóságok többször zaklatták őket. 1943-ban arra hivatkozva, hogy tűzveszélyes, bezárták a zsinagógát. 1944 áprilisában a neológ anyahitközség lélekszáma 58 fő volt, elnökként dr. Kolozsi Gergely orvos vezette.

Az alispáni rendelkezések szerint a dunavecsei zsidókat a Kalocsán kialakítandó gettóba kellett vinni. A vezetőjegyző 1944. május 13i jelentése szerint a község területén 55 zsidó lakott. Őket 1944. május 22-én először a helyi zsinagóga udvarán költöztették össze. Másnap a helyi zsidó tanács röviden ezt jelentette: „Zsidóság Kalocsára telepítve.” Tehát a dunavecsei zsidóság 1944. május 23-án már a kalocsai gettóban volt. A járásban élő többi zsidó szintén oda került. A dunavecsei járás zsidóit Kalocsán a Tomori és a Híd utca kijelölt épületeiben helyezték el, ahol mintegy 617 személy zsúfolódott össze. 1944. június 18-án szállították át őket a szegedi gyűjtőtáborba, majd nem sokkal később Auschwitz-Birkenau következett.

A megpróbáltatásokat 12 dunavecsei zsidó élte túl.

  •          in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 807-889, Vági Zoltán Végső István

 

Bejelentkező űrlap