Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Font Size

SCREEN

Cpanel

Pilis

A hitközség 1800 körül alakult, míg a zsinagóga 1899-ben épült fel. 1941-ben 73 (1 százalék) izraelita vallású és 20 (0,3 százalék) keresztény zsidó lakott Pilisen. A neológ fiókhitközség 1944-ben 55 taggal rendelkezett, gondnoka Lagner Ödön kereskedő volt. Szilágyi István főjegyző jelentése szerint 1944. április 25-én Pilisen 25 zsidóvá nyilvánított személy élt, azaz körülbelül 45 család, míg jó néhány zsidó családot a zsidótörvények hatálya alól különböző okokból mentesítették. A többieket 1944. május végén a monori gettóba, majd valószínűleg az ott kialakított gyűjtőtáborba szállították át. Erről tanúskodik Szilágyi jelentése is, amely szerint 1944. június 5-én zsidó a településen már nem lakott, mivel gettóba vitték őket. Deportálásukra július elején került sor. Ingatlanjaikat július végén a község vezetése a kiigénylők és a közintézmények rendelkezésére bocsátotta: így lett a zsidók lakásaiból egészségház, MOVE-lövészház, leventeotthon, illetve keresztény magánlakás. A zsinagógát és a kántorlakást a református egyház igényelte ki imaház részére.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 807-889, Vági Zoltán Végső István

Bejelentkező űrlap