Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Font Size

SCREEN

Cpanel

Rákoscsaba

A zsidók a 19. század első felében telepedtek meg Rákoscsabán, 1890-ben felépült első zsinagógájuk. Létszámuk 1910-ig lassan, de folyamatosan emelkedett, majd csökkenő tendenciát mutatott, de 1941-re végül elérte csúcspontját. Akkor Rákoscsabán 406-an (2,8 százalék) tartoztak az izraelita vallásfelekezet kötelékébe, és 126 (0,9 százalék) keresztény is a zsidótörvények hatálya alá esett. A község izraelitáinak körülbelül fele, 1944-ben 246 fő a status quo ante hitközségbe tartozott, amelynek vezetője Fischer Lajos kereskedő volt. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei gettósítási terv Rákoscsabát jelölte ki a Gödöllői és az Aszódi járás egyik gyűjtőközpontjának. Az úgynevezett Marton-cigánytelepen kijelölt gettóba került a helyi zsidókon kívül például Aszód, Rákosliget és Pécel zsidó lakossága is. A körülmények nagyon rosszak voltak: „A rákoscsabai gettóban borzalmas állapotok uralkodtak. Marton-cigánytelep területén volt a gettó, három család került egy kis lakásba úgy, hogy 1012 személy jutott egy kis szobába. A gettó parancsnoka Jeszenszky adóügyi jegyző volt, nem mondhatjuk, hogy kifejezett zsidófaló… A lakossággal nem volt szabad érintkezni. Közkonyháról nem történt gondoskodás, mindenki saját maga főzött, az élelmiszerjegyeket azonban csak az utolsó napon osztották ki közöttünk, sőt hasznát akkor már nem vehettük. Őrzőink, a tábori csendőrök aljasul viselkedtek. A gettó látogatói között volt többek között egy fehérruhás finánctiszt, aki a bevagonírozásnál uszító beszédet tartott, biztatta a katonákat, hogy csak üssenek” – emlékezett a háború után az aszódi illetőségű Sternné. A zsidók természetesen Rákoscsabán sem tudták, hogy hova viszik őket: „Mindenféle kósza hírek jártak. (...) A leggyakoribb kombináció a Németországba való elszállítás volt.” Egyik visszaemlékezés szerint a Rákoscsabán összetömörített zsidókat június elején a hatvani cukorgyár gettójába (a III. deportálási zónába) hurcolták, és onnan deportálták őket Auschwitzba.

A holokausztot öt rákoscsabai zsidó élte túl, akik azonban a hitközséget már nem tudták újjáalakítani.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 807-889, Vági Zoltán Végső István

Bejelentkező űrlap