Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Font Size

SCREEN

Cpanel

ABONY

Az abonyi zsidók első említése a 18. század első feléből származik, 1756-ban már állt a zsinagógájuk, 1788-ban alakult saját iskolájuk. 1840-ben a 912 fős helyi zsidóság a vármegye egyik legjelentősebb hitközségét alkotta. Számuk ettől fogva csökkent, 1941-ben Abonyban már csak 315 (2,1 százalék) izraelita és 16 (0,1 százalék) keresztény zsidó élt. 1944 áprilisában a dr. Vadász Izsák állatorvos vezette neológ hitközség 275 lelket számlált. A két felekezeti intézményt (Chevra Kadisa, nőegylet) működtető közösség anyakönyvvezető rabbija Klein Andor volt.

Az abonyi székhelyű Abonyi járásban a következő településeken éltek zsidók 1941-ben (zárójelben az izraeliták, illetve az összlakosság lélekszáma, az 1941. évi népszámlálás adatai szerint):

  • *Abony (315; 15 299),
  • *Jászkarajenő (121; 7003),
  • Kocsér (8; 4074),
  • Tószeg (26; 4671),
  • Törtel (15; 4414),
  • Újszász (30; 5468) és
  • Zagyvarékas (8; 4854).

 

A járás 45 733 lakosa közül 523 (1,1 százalék) izraelita és 43 keresztény tartozott a zsidótörvények hatálya alá.

A járás zsidóságát a vármegyei utasításnak megfelelően Abonyban gettósították, majd a kecskeméti gyűjtőtáboron keresztül június 27-e és 29-e között Auschwitz-Birkenauba deportálták.

A második világháború után hazatérő abonyi és környékbeli zsidók újjáalakították a hitközséget, amelynek 1946-ban 56 tagja volt. A közösség lélekszáma azonban folyamatosan csökkent, 1959-ben már csak 19 főt számlált.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 807-889, Vági Zoltán Végső István

Bejelentkező űrlap