Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Font Size

SCREEN

Cpanel

Izsák

Az első zsidók a 18. század elején telepedtek le a helységben, igen magas fejadó fejében. 1826-ban építették zsinagógájukat, és akkor létesülhetett a temetőjük is. 1840-ben 450 (9,8 százalék) zsidó élt itt, de az 1840:XXIX. tc. miatt 1880-ban már csak 122 (3,5 százalék) izraelitát számláltak össze. Az itteni zsidók leginkább kereskedelemmel és mezőgazdasági munkával foglalkoztak. Szeszgyárat, ecetgyárat és más ipari üzemet is alapítottak a községben. A legismertebb kereskedők a Fischer, a Neubach, a Propper, a Beck, a Strommer és a Rosenfeld családok közül kerültek ki. A település lakosságához képest jelentős létszámú zsidóság élt itt. Jellemző az aktív vallási életre, hogy az 1863-ban leégett zsinagógát már 1866-ban felújították. A szépen gyarapodó zsidó közösség fejlődését a fehérterror és az ellenforradalom állította meg. Az 1919-es zsidóellenes hangulatnak köszönhetően a helyi zsidók egy részét elüldözték. Boltjaikat kifosztották, és az ott maradottakat továbbra is zaklatták. 1919. november 18-án, az orgoványi vérengzés keretében az izsáki zsidók közül Beck Sándor és Propper Zoltán kereskedőket, valamint Schmidt Ármin szabót kivégezték. A zsinagógát felgyújtották, ennek következtében a virágzó hitközség feloszlott. A településen 1910-ben még 140 (2 százalék), 1920-ban már csak 2 izraelita élt. Bár lassan megkezdődött a zsidók visszatérése, az 1919 előtti viszonyok nem álltak vissza.

1941-ben 31 (0,38 százalék) izraelita vallású zsidó lakott Izsákon, akik a zsidótörvények miatt egyre rosszabb helyzetbe kerültek. Egyre többen elhagyták a települést. A helyi hatóságok 1942 folyamán egyikük házát leventeotthonnak, míg a hitközség téli imaházát járvány-kórháznak igényelték ki. 1944 májusában a csendőrök minden zsidót átvittek a kiskőrösi gettóba. Onnan a kecskeméti gyűjtőtáborba kerültek, ahonnan 1944. június végén deportálták őket. Izsákra egyetlen zsidó, a vészkorszak alatt munkaszolgálatot teljesítő Reisz Sándor tért vissza.

  •          in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 807-889, Vági Zoltán Végső István

Bejelentkező űrlap