Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

A VIDÉK ZSIDÓ EMLÉKEZETE

Font Size

SCREEN

Cpanel

Kiskunmajsa

Az első zsidók 1840 után főleg Izsákról és Kiskunhalasról érkeztek ide. 1869-ben a hitközség ortodoxnak nyilvánította magát, majd 1885-ben a kiskunfélegyházi hitközséghez csatlakozott. A helyi zsinagóga 1870-ben épült.

Az 1941es népszámlálás adatai szerint 138 (0,8 százalék) izraelita és 9 (0,01 százalék) keresztény vallású zsidó lakott itt. 1941-ben a hatóságok bezárták a zsinagógát, mivel „veszélyesnek” nyilvánították. 1944-ben a 77 tagú ortodox fiókhitközség vezetésével a kiskunhalasi anyakönyvvezető rabbi, Dohány Marcell volt megbízva.

A Kiskunfélegyházi járás területén Cseh Gyula főszolgabíró jelentése szerint 6 községben összesen 179 zsidónak minősülő személy élt. A főszolgabíró 1944. május 8-i javaslata szerint a fennhatósága alá tartozó területen a zsidók koncentrálását a következő módon lehetne megoldani: „… járásom községeiben az összes zsidók száma 179, s ezen egyének 6 községben laknak. Véleményem szerint ezek valamennyien Kiskunfélegyházán volnának elhelyezendők, mert ezek elkülönítése célszerűen csak igen nehezen volna eszközölhető.” A május 12-i rendelet végül mégis Kiskunmajsát jelölte ki a járás községei számára gettóközpontnak. Az eredeti elképzelés szerint a városi hatóságok a zsidók lakhelyéül a település központjában lévő, a Szent István tér, a Szent Imre herceg tér és a Prohászka utca által határolt területet akarták kijelölni. Bizonyos nehézségek miatt később azt tervezték, hogy a község szélén a Legelősor utca melletti területen kellene a zsidók összeköltöztetését és elhelyezését megoldani. Végül másképp döntöttek, és a kiskunmajsai gettót a településtől nem messze fekvő Kiskunmajsa-Kömpöcpusztán jelölték ki. Oda szállították át 1944. május 20-a körül a nagyközség 126 zsidó lakosát is. 1944. június 10-én a zsidók koncentrálását tárgyaló szegedi értekezleten döntötték el, hogy Kömpöcről a gettóba kényszerített személyeket a szegedi gyűjtőtáborba fogják szállítani, ahonnan 1944. június végén Auschwitzba deportálták őket.

A holokauszt után 21 zsidó tért vissza a településre.

  • in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, II. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 807-889, Vági Zoltán Végső István

Bejelentkező űrlap